Könyvelő Paks: könyvelés, adóbevallás rugalmasan

 

Röviden rólunk

A könyvelési szakmában már 15 éves múlttal rendelkező Paks-i vállalkozás a mienk. Először csak egy személyben láttam el a cég teendőit, majd a folyamatosan bővülő ügyfélkörnek köszönhetően lányom és fiam is bekapcsolódott a munkák elvégzésébe.

Bátran ajánlom az ügyfelek visszajelzései alapján szolgáltatásainkat cégeknek a legkisebbtől a legnagyobbig. Diszkréciót a családi vállalkozás jelleg garantálja, a szakértelmet pedig a tapasztalat és az elvégzett szakmai tanulmányok. Cégvezetőként már 20 éve regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, gyermekeim pedig végzettség szerint több, mint 5 évre visszanyúló szakmai tapasztalattal rendelkező okleveles közgazdászok és szintén végzett mérlegképes könyvelők. Ebből adódóan a gazdasági terület bármely részén magabiztosan és otthonosan mozgunk, biztos hátteret adva a nálunk könyveltető cégek adó- és pénzügyeinek.

Szolgáltatásaink nem csak a könyvelésre korlátozódnak. A pályázatírás területén számtalan sikert fel tudunk mutatni, ezzel juttatva többlet forráshoz sok ügyfelünket. Hiteligénylés esetén a banki kapcsolatok és az üzleti terv összeállításában megszerzett gyakorlat által tesszük még sikeresebbé és könnyebbé a minket megkereső cégek életét.

 

Csatlakozzon azokhoz a vállalkozókhoz, akik kihasználják az adó törvények rejtett, de törvényes adócsökkentési lehetőségeit!

Kísérje folyamatosan végig vállalkozása eredményének alakulását a mindig naprakész könyvelés segítségével!

Fizessen kevesebb járulékot és használja ki a számtalan kedvezmény egyikét!

Finanszírozza ingatlanvásárlását vagy eszközpark bővítését pályázati forrásból!

Bízza könyvelését 15 éves múltra visszatekintő könyvelő irodára!

Csökkentse adó fizetési kötelezettségeit úgy, hogy közben a törvényeknek megfelelően történik a könyvelés vezetése és az adóbevallás készítése!

Könyveltessen nálunk és vegye igénybe számtalan más szolgáltatásunkat, hogy a fent leírtakat valóra váltsuk Önnek!

Az első három hónapban garantáltan ingyen vállaljuk könyvelés vezetését és az adóbevallás elkészítését, hogy ez idő alatt eldönthesse teljesítjük-e elvárásait!

Vegye fel velünk a kapcsolatot! >>>

 

 

 

 

 

Könyvelés, adóbevallás és számvitel az ókortól napjainkig

Ókori feltevések

Egyes feltevések szerint az első feljegyzések gazdasági folyamatokról és a könyvelő már az Ubaid-kultúra (egy őskori kultúra Dél-Mezopotámiában, azaz Sumer – a mai Dél-Irak - területén) alatt megjelentek Mezopotámiában. Körülbelül Krisztus cégalapítás előtt 3500-ban a sumérok már foglalkoztak az éves kenyér (gabona) és sör mennyiségének elszámolásával, és azt a maguk által fejlesztett ékírással feljegyezték agyagtáblákra. További fejlődést könyvelő jelentett az adóbevallás, hogy nagyjából Krisztus előtt 3000-ben Egyiptomban és Babilóniaban használni kezdték a „tartozik” és „követel” fogalmakat, amire régi papirusztekercseken bukkantak rá régészek. A Krisztus utáni második évszázadból Indiában maradtak ránk olyan preparált pálmalevelek, melyeken az első szabadlap-könyvelés bizonyítékai maradtak fenn. Az ókori görög feljegyzések a Krisztus előtti ötödik századból beszámolnak egy logisztikai tisztségviselőről, akinek feladata volt az attikai államszövetség pénztárának zárszámadását elkészíteni és cégalapítás Pallasz Athéné istennőnek járó tizedet befizetni könyvelés.

Könyvelés és adóbevallás a Középkorban

795-ben Nagy Károly frank király rendeletet adott ki a királyi birtokokról és a birodalmi uradalmakról, melyben előírta az összefoglaló év végi zárlati jelentéskészítést, ami egy jól felépített vagyonkimutatás és könyvelés volt. Ehhez a királyi kancellária az egyház által már használt formanyomtatványt használta. Az első mérlegképes kereskedői okirat az Alpoktól északra a Hanza-szövetség központjából, Lübeckből származik, könyvelés ahol egy posztókereskedő 1180-ban egy pergamentekercsre 160 gazdasági eseményt rögzített le egyszerű formában. A folyószámla-rendszer kiépítése (a követelések és kötelezettségek feljegyzése az egyes gazdasági partnerekkel szemben) további fejlődéshez vezetett a görög és latin kultúrával rendelkező európai könyvvitel terén. 1263-ban Genovában két városi „fő számlavezető” használta először az egyes számlákra a latin „ratio” elnevezést. Az arabok decimális számrendszere a 13. század elején vált Európában is ismertté. Ennek ellenére a római számrendszert, melyet hamisíthatatlannak véltek, a 15. század végéig még használták adóbevallás.

A hiánytalan kettős könyvelés 1340-ből lehet a legkorábbi bizonyítható példát találni. Ebből az időből maradtak meg főkönyvek Genovában, mérlegképes melyek az államvezetés bevételeit és kiadásait tartalmazzák. A könyvekben megfigyelhető a tagolás is. Külön szerepelnek benne az adó kintlevőségek, a kölcsönök és a bírságok, ami egyértelműen rámutat a kettős könyvvitel meglétére. Ugyancsak 1340-ben Lübeckben – genovai, velencei és firenzei minta alapján – a kettős kontírozást egy mérlegszerű táblázatos áttekintéssel együtt vezették be könyvelő.

1426 óta az áruszámlák mind az árukészlet, mind áruértékesítés-számlák megnevezésére használatosak. A könyvvitel írott történelme és az cégalapítás adóbevallás a 15. század második felében kezdődött, mikor Benedetto Cotrugli kereskedő első alkalommal írta le Libro Dell’arte di mercatura című könyvében a kettős könyvvitel könyvelő folyamatát. Mégis csak 1494-ben Luca Pacioli velencei szerzetes könyvét cégalapítás tekinthetjük az első egységesen leíró, összefoglaló, a kettős könyvvitelt bemutató műnek. A Summa de Arithmetica, Geometria, Proportioni et Proportionalita még nem kettős könyvviteli cégalapítás tankönyv volt, de a „Velencei módszer” fejezetben összefoglalta mindazt, ami lényegét tekintve változatlanul érvényben van ma is könyvelő.

Újkor

Már 1511-ben a Fugger-család elkészítette az első mérlegképes mérleget. A XVI. században Velencében tanult főkönyvelő Matthäus Schwarz szembeállította az augsburgi Fugger-féle mérleggel a saját könyvvitelét. A főkönyvet két cégalapítás adóbevallás részre osztotta, a „személyek számlakönyvére” vagy más néven tartozások könyvére és a „tárgyak számlakönyvére” vagy más néven Capusra. Ráadásul készített egy „költség könyvecskét” a kiadásoknak, fogyasztási adónak stb. valamint egy „titkos könyvet” a nagy fontosságú eseményeknek, amely az egyenes adók belső kalkulációja mellett elsődlegesen a nyereség- és veszteségszámlákat tartalmazta mérlegképes.

A XVI. század folyamán a könyvelő további fejlesztések jelentek meg a számvitel területén Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Angliában. Ezek magukba foglalták a „jóváírás tételek” (vállalati vagyon), a „tartozás tételek” (kötelezettségek) és a bevételek tervezetének leírását. 1592-ben jelent cégalapítás meg könyvelés az első említésre méltó számviteltankönyv, Sartorius matematikus műve könyvelés.

Az állandóan növekvő áruforgalom fokozatosan fejlesztette a XVII. században az időszaki elszámolást (üzleti év vagy naptári év) szabályos könyvelés zárással. Ebben az időben kezdték el használni az áru cégalapítás beérkeztető- az áru kivezető- és a pénztárkönyveket, mérlegképes, naplókat stb. A befektetési számlákat és az üzemkönyvelést csak az első ipari fejlődés kezdetén alakították ki. A XIX. század vége óta mind a kereskedelemtudomány és az üzemgazdaságtan adóbevallás felismerései, mind a cégalapítás törvényhozás cégalapítás követelménye a mérlegképes a pénzügyi és vezetői számvitel felé fejlesztették a számvitelt adóbevallás.

A könyvvezetést az adóbevallás a törvényhozás is lépésről lépésre fejlesztette. Először a poroszok „Általános Jog” törvényében (1794) található meg a kötelező mérlegkészítés könyvelő: „Egy kereskedő, aki vagy egyáltalán nem vezet szabályos könyvelést, vagy az évente legalább egyszer kötelezetően elkészítendő vagyonmérleget elmulasztja elkészíteni, és ezáltal a könyvelő nem ismeri saját helyzetét, egy esetleges cégalapítás fizetésképtelenségnél, mint gondatlan bankárt, megbüntetik könyvelő.”

A részvénytársaságok számának ugrásszerű növekedése után a kereskedelmi törvények – Németországban a részvénytörvény - is új szabályozást könyvelő alkottak. A mérlegkészítés, mérlegképes alapelvét törvényileg szabályozták, be nem tartásukat pedig büntetéssel fenyegették. A teljes kereskedőtársadalmat kötelezték a cégalapítás szabályszerű mérlegkészítésre. A porosz jövedelemadó törvény (1891) például csatolta az adóbevallást a kereskedelmi mérleghez mérlegképes.

Könyvelés, adóbevallás Napjainkban

A könyvvitel, könyvelés folyamatosan reagál az információs igények változására. Sokáig vezették a könyveket aprólékos pontossággal, kézi kitöltéssel. Az átírásos eljárásoknak köszönhetően sok időt és munkát lehetett megspórolni, mivel a cégalapítás számlabevitel a naplóból átmásolható volt. Ehhez a könyveket fel kellett osztani lapokra, ami persze a hagyományőrző könyvelőnek egyfajta forradalmat cégalapítás jelentett. További fejlődést jelentett az adóbevallás, hogy a könyvelő az átírási eljárásokat automatizálták. Először az írógépek cégalapítás használata, majd a adóbevallás könyvelőautomata megjelenése – ami manuális-mechanikus volt – később pedig az elektromechanikai áttétel adott egy-egy lökést a könyvelésnek. Ma a technikai fejlődés következő lépcsőjén állunk, ahol a könyvelést az elektronikai adatfeldolgozással lehet kombinálni. Ma már sok többé-kevésbé felhasználóbarát mérlegképes könyvelőprogram is létezik . Mégis, a nagy technikai fejlődés ellenére – ami a toll és papír használatától a cégalapításszámítógép-hálózatokhoz vezetett – az egyes cégek könyvelésének lényeges meghatározója, a könyvelés költsége mégsem csökkent jelentősen könyvelés.